…Horzsolások... (Scratches)
Drawing, vinyl, 2016
“The text and the drawing creates an abstract space, in which diverse mechanisms of vulnerability, fear and menace are examined and possible reactions considered. Szemző is primarily interested in the reaction of disappearing, blending in, “neutralizing”, retreating or “extracting ourself” from a given situation. Is some kind of temporary relief or protection possible, in which shielded by invisibility, we can become “ourselves”? This is an ambivalent question, not a “real solution”, rather a necessary “retreat” from struggling, a counterpoint of the over-exposure experienced during the struggles. This publicness and visibility is transformed into a more private, more protected situation: the people on the drawing cannot be recognized, nevertheless their features are inspired by emblematic figures of important social movements. Szemző works with a wide range of feelings that can also be interpreted as strategies: blending in, separation, collapse, traction, appearing ugly or homely, not going anywhere, dissolving, loneliness, holing up, constant attention and awareness, quickness, becoming an animal, sharpening our senses, vulnerability, insecurity and menace.” (Katalin Erdődi)
as part of Enjoy your struggles, As part of Negyed7Negyed8 Festival
With LŐRINC BORSOS, Dilar DIRIK/Jonas STAAL, Katalin ERDŐDI, Zsuzsi FLOHR, Marty HUBER, Tatiana KAI-BROWNE, Alexandra PIRICI/Raluca VOINEA, Toni SCHMALE, Sandra SELIMOVIC/Simonida SELIMOVIC, Hito STEYERL, Zsófia SZEMZŐ
Curated by Katalin ERDŐDI, Zsuzsi FLOHR
“A szöveg és a rajz tere absztrakt helyzetet teremt, ami a kiszolgáltatottság, félelem és fenyegetettség legkülönbözőbb helyzetekben megélt mechanizmusaira és az erre adott reakciókra fókuszál. Szemző számára elsősorban az a reakció érdekes, aminek során az ember az eltűnésben, a beolvadásban, a "semlegessé válásban", a visszavonulásban, önmaga adott helyzetből történő "kivonásában" talál meg. Ez átmeneti nyugvópontot jelenthet, védelmet nyújthat, ahol az illető a láthatatlanság, beolvadás által védve, "önmaga" lehet. Ez az ambivalens helyzet, nem "valódi megoldás", hanem egy, a küzdelmek során újra és újra szükségessé váló “visszavonulás”, egyfajta ellenpontja a küzdelem során tapasztalt over-exposure-nek. A nyilvános helyzetet egy privátabb, védettebb helyzet váltja fel: a rajzon szereplő személyek nem felismerhetőek, noha vonásaikat fontos társadalmi mozgalmak emblematikus alakjai inspirálták. A művész különböző érzeket dolgoz fel: feloldódás, elkülönülés, összeomlás, összehúzódás, csúnyának tűnni, igénytelennek tünni, nem menni sehová, elolvadni, magány, meghúzni magunkat, folyamatos figyelem és éberség, gyorsaság, olyannak lenni mint egy állat, kiélesíteni az ösztöneinket, kiszolgáltatottság, bizonytalanság és fenyegetettség. Az összeválogatott újságcikkek ezeket az érzeteket konkrét témákhoz és referenciákhoz kötik, rámutatva, hogy nagyon sok megközelítés lehetséges, ezáltal is kizökkentve a félelem gyakran instrumentalizált, hegemón diskurzusát.” (Erdődi Katalin)
