9 dia pozitive, 6 drawings
Slightly tinted, neutral area
I found a book in an antique shop in Banská Štiavnica, it was a soft cover handbook about emigrating in the 1930’s. A surprising list of practical information that was useful to who decides to leave to South America or North America as an Eastern-European at the time. This was one of the starting points of my work, the other is my grandmother’s passport, who in her childhood lived in one small town Léva/Levice, but she - without moving - lived in several countries one after the other, the countries changed around her. “In the Drawings and photos, the patterns highlighted from the everyday experiences, slightly circle around the relations and exclusions between social groups. The similarities also become visible. In addition to these we see communities with similar history, this can connect these different communities. Images that depict similarities with duplicates, force us to think about our relation to others. As the mirage, these drawings make visible the objects otherwise not possible to see, they float before our eyes. Focusing on personal aspects of discrimination, partly by family memories, partly based on other’s memories. These works are filled with geographical determination, relations between imagined and real space, relation between past and present topographies and at last but not least history written in the intersection of the borders in Central-East-Europe.” Judit Csatlós, antropologist, curator
„A fényképek valós, hétköznapi tapasztalataink alapján megismerhető világából kiemelt motívumok finoman írják körül a különböző csoportok közötti lehetséges kirekesztési viszonyokat. Ugyanígy az azonos társadalmon belül élők hasonló viszonyrendszerei is feltűnnek. Ezek ellenpontjaként körvonalazódnak azok a (sors) közösségek, amelyek akár ellenfélnek tekintet csoportokat is összekötnek. Az azonosságok rendszerét boncolgató képek, a formai megkettőződésekkel, az ismétlésekkel, a környezet hiányával a másikhoz való megszokott kapcsolataink átgondolására ösztönöznek. Akár a délibáb, ezek a rajzok láthatóvá teszik a távolság miatt egyébként nem látható tárgyakat, amint a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek; vagy fordított állásban feltűnnek.” Csatlós Judit
„Banská Štiavnica-ban egy antikváriumban találtam egy kötetet, egy puha fedelű kézikönyvet a kivándorlásról az 1930-as évek végéről. Meglepő lajstrom arról milyen gyakorlati információkra van szüksége annak, aki Közép-Kelet Európaiként Dél Amerikába, vagy Észak Amerikába indul. Ez volt többek között munkám egyik kiindulópontja, a másik fontos kiinduló pont nagyanyám útlevele, aki gyermek korában hosszú ideig nem költözött el Léváról, mégis több országban élt, miközben egy helyben maradt az országok váltakoztak körülötte.” Szemző Zsófia
„Daniela Krajčová és Szemző Zsófia a kirekesztés mindennapi gyakorlatát térképezik fel és ennek felülírására tesznek kísérletet különböző módokon. A kirekesztés folyamata egy relációs viszonyt feltételez, amelyben az egyik fél korlátozza a másik hozzáférését bizonyos társadalmi, gazdasági, kulturális értékekhez, javakhoz, szolgáltatásokhoz. Ennek a mechanizmusnak vannak mindannyiunk által megtapasztalt szegmensei, ugyanakkor ez társadalmi szinten egész csoportokat érint. A hozzáférés kérdése szorosan összekapcsolható az alapvető emberi jogokról való gondolkodással és ezek gyakorlati megvalósíthatóságával. Gondoljuk csak arra, hogy a megfelelő szociális háttér hiánya, milyen korlátokat jelent a nyilvánosságban való részvételben. Beszélhetünk-e szabad döntésről, amikor a létfenntartás napi problémája jelöli ki a tettek kereteit. Amikor kirekesztésről beszélünk, olyan folyamatra utalunk, amely során tudatosan vagy tudattalanul megfosztanak másokat a társadalmi részvétel és a cselekvés lehetőségétől. Ilyen értelemben a kirekesztettség egyenlő a szabadság hiányával. Daniela Krajčová és Szemző Zsófia a Stúdió Galéria rezidens terében bemutatott munkái a kirekesztettség személyes tapasztalatára fókuszálnak, részben családi tapasztalataikat mozgósítva, részben „kívülállók” élményeit feldolgozva. Ezeket a műveket átszövik a földrajzi meghatározottságok, az elképzelt és a reális tér viszonya, a múlt és a jelen topográfiai rögzítettsége, és nem utolsó sorban Közép-Európa határvonalak metszetében íródott története.” Csatlós Judit
