"A központi tematika a nyelv birtoklása előtti azon képlékeny állapot, amikor a nyelvi kifejezés megcsontosodott és hierarchikus szabályai és definíciói még ösztönös módon artikulálódnak, jelölő és jelölt között és nélkül csúszkálva járják be a „halandzsa” tartományának önfeledt és vég nélküli káoszát. A tanulás folyamán elfeledett nyelvtan nélküli, de fonológiával rendelkező glosszolália újbóli megtapasztalásához a művészek eltérő perspektívákból közelítik a nézőt. Rétegzettség és a töredezett értelmezhetetlenség felől közelít a természetesség állapotának halandzsa időszakához, kollázsokkal telerakott falfelületén pedig a végtelenségig keveredik egymással realitás és fikció. A természet közelségének állapotában feloldódva, szinte felfoghatatlan a látott esemény ok okozati összefüggése kibillentve ezzel is a nézőt a kiállítás tárgyainak racionális megközelítéséből." Zsikla Mónika
